Javadalmak és bérek főkönyvi és zárszámadás szerinti könyvelése
A javadalmak és bérek eltérő logika szerint vannak könyvelve a zárszámadásban és a főkönyvben. Ismerje meg, hogy tudja a legkevesebb munkával mindkét rendszer szerint helyesen könyvelni az Ariadnében.
A probléma
A főkönyvi és a zárszámadásban használt pénzforgalmi könyvelés logikái a javadalmak könyvelése tekintetében jelentősen eltérnek. A célunk a lehető legkevesebb munkával elérni, hogy a nemcsak jelentések legyenek helyesek mindkét számviteli rendszer szerint, hanem könnyen lehessen azokat összevetni és ellenőrizni.
A helyzet:
- Az egyházközségi zárszámadás–költségvetési beszámoló pénzforgalmi szemléletű, csak a banki és készpénzes (házipénztári) mozgásokat „látja”.
- A javadalmak és bérek teljes bruttó (levonások nélküli) összegeinek kell megjelenniük a kiadási sorokon (
XI. ...).
A fentiek következményei:
-
A tényleges nettó utalás mellett a bruttóból történt levonásokat is kiadásként könyvelni kell bankon vagy házipénztáron keresztül, majd a bevételi oldalon vissza kell vételezni (lelkészek esetén a kötelező
Legtöbbször úgy oldják meg ezt, hogy a ténylegesen kifizetett nettó összeg helyett a bruttót könyvelik kiadásként és mellé könyvelik bevételként a levonásokat. A két könyvelés egyenlege így a nettót eredményezi.IV. 1.ajogcímen).A kettős könyvvitelben erre nincs szükség. Ott a banki és a házipénztári forgalom csak a ténylegesen kifizetett nettó összeget tartalmazza.
-
A banki utalással történt kifizetések esetén a banki egyenlegek ugyan helyesek, de a tételes könyvelt forgalom nem egyezik a bankszámla kivonat tételeivel.
-
A bérköltség a kifizetés dátumára kerül könyvelésre, ellentétben a kettős könyveléssel, ahol ez a bérszámfejtés dátuma, általában a hónap utolsó napja.
Ez az év végén okoz a jelentésekben is jól látható eltérést, ha a decemberi javadalom kifizetése januárban történik meg. A zárszámadásXI. ...jogcímén csak a következő évben jelenik meg a bér, míg főkönyvben (54. ...) már decemberben.
A megoldás
Az itt részletezett megoldási évek alatt alakult ki és több egyházközség is eszerint könyvel. Elsőre szokatlannak tűnik, de jelenleg nincs egyszerűbb megoldása problémának. A rendszer kialakítása és az első hónap lekönyvelése után, már minimális erőfeszítést igényel.
A megoldás főbb elemei:
-
a javadalom/bér számfejtést a kettős könyvelés szerinti könyveljük, amit megkönnyít az Ariadne Főkönyvi feladás funkciója
-
a kifizetéskor, a bankban vagy a házipénztárban, a nettó összeget könyveljük, ahogy az a valóságban is megtörtént
-
a zárszámadás miatti csiki-csukit a levonásokkal külön technikai bankszámlán könyveljük
-
a számlatükröt kiegészítjük alkalmas módon és összerendeljük a jogcímrenddel, az automatikus kontírozáshoz és az áttekinthetőség, valamint az ellenőrizhetőség javítása céljából.
Számlarend kialakítása
471 számla osztály
A hagyományosan a javadalmak és a bérek könyvelésére használt 471-es számlaosztályt hozzuk összhangba a zárszámadással a számla alábontásával. A főkönyvi számlaszámoknak szerkezetét és az egyes pozíciók jelentését az alábbiakban foglaltuk össze.
A főkönyvi számlákba a szóközöket csak a jobb áttekinthetőség miatt írtuk. Az „igazi” számlatükörben ne szerepeljenek.
A 471 számla alszámláinak általános szerkezete: 471 A B (C) D , ahol az egyes betűk a következőket jelentik:
-
A: az egyházi javadalmak és a világi bérek könyvelésének elkülönítése
471 1- egyházi személyek (egyházi nyugdíjintézet)
471 2- világi alkalmazottak (NAV)
-
B: gazdasági esemény, könyvelési lépés
4711 1- a „klasszikus” főkönyvi javadalom/bér feladás során használt számla
4711 2- pénzügyi teljesítés könyvelésére használt számlák
- össze vannak rendelve a zárszámadási javadalom jogcímekkel (
XI.A.a. 1. ...ésXI.B. ...) - ezen a soron, a zárszámadás logikája miatt, meg fog jelenni a teljes bruttó javadalom
4711 3- zárszámadás szerinti levonások
- egyházi esetben a 15% levonás visszavételezéséhez (
IV. 1. a ...) tartozó számlák - világi esetben a TB. és SZJA levonások visszavételezéséhez tartozó számlák
4711 4- egyéb levonások visszavételezése
- pl. lelkészi szolidaritási alap
-
C-D
javadalom és bér kifizetési jogcímek szerinti alábontás
-
C
- lelkészi esetben
- általában a javadalom típusok szerinti alábontás
- ahány jogcímen történik a zárszámadás szerint kifizetés (alap j., stóla, korpótlék, támogatások, pl.: telefon, lakhatás)
- világi esetben
- általában nincs szükség rá, kihagyható
-
D: alábontás személyenként, opcionális
ha a jogcímrend meg van bontva, akkor annak megfelelően
-
Minta
Az elmélet megértését megönnyíti az alábbi, a lelkészi javadalmakra vonatkozó számlatükör részlet, amelyben feltüntettük a kapcsolódó jogcímeket is: